Bicajos Vándor logó

Bicajos Vándor Kulturális és Sportegyesület

Az igazi jó kalandokat mindig a véletlen hozza, de ritkán hozza helybe.
El kell indulni valamerre, hogy találkozzunk velük. /Varga Domokos/

Túra a Bükk nyugati peremén

3 hozzászólás

Túrabeszámoló • szerző: Katalin

Egerbe utaztunk ezen a szeptemberi vasárnapon, hogy a Bükkben bringázzunk egy merészet. Tartottunk az ilyenkor szokatlan kánikulától, a nagy szintemelkedéstől és az útviszonyoktól is. Na jó, inkább csak a magam nevében beszélek, a fiúk bátran vágtak neki a távnak. ;) :D

KépKépKép


Felsőtárkány felé indultunk, eleinte észrevétlenül, majd egyre durvábban emelkedő úton. 163 m-en kezdtünk és 899 m-re tekertünk fel úgy, hogy közben alig volt pár m vízszintes, vagy lejtő, mindez 35 km-en keresztül. Végig elég jó minőségű aszfalt volt, és a kánikula sem érintett minket, mivel szinte egész úton a fák árnyékában haladtunk. Közben csodálhattuk a Bükkre oly jellemző szikla képződményeket és természetesen magát az erdőt is.

KépKépKép


A bánkúti elágazásnál bevártuk egymást, közben nem győztünk csodálkozni, hogy mennyi bringás rajzott ki a ragyogó időben.

KépKépKép


Bánkúton tartottunk egy hosszabb pihenőt, majd visszagurulva egy elágazásig, egy 3-4 km-es salakos-, majd földúton vágtunk át az Olaszkapuhoz vezető műútra. Volt benne emelkedő is, lejtő is, de leginkább szintben haladtunk. Úgy mondanám, hogy kaptunk egy kis ízelítőt a ránk váró küzdelmekből. :szemforgat:

KépKépKép


Az Olaszkaputól egy csodás, aszfaltos gurulás volt a jutalmunk, közben ki-ki pislogtunk a fák között felsejlő sziklás hegyoldalra. Egy helyen le is támasztottuk a bringákat és lemásztunk néhány métert egy kilátóponthoz, húúúú... az nagyon szép volt. :foto:

KépKép


Gyakorlatilag begurultunk Szilvásváradra, ahol alig győztük kerülgetni a sétálókat, tömegével kirándultak ide a népek. Elkészítettük a csoportképet, majd beültünk egy teraszra enni-inni-pihenni. Megálltunk a Fátyol-vízesésnél (én mindenhol megálltam, nem győztem fotózni), majd vizet töltöttünk egy forrásból, mielőtt nekivágtunk volna a második hegyünknek.

KépKépKép


Földúton tekertünk a katona sírokig, ahol szusszantunk egyet. Idáig is volt mit kipihenni, de ezután kezdődött a brutál része. Az út meredekebbé és kövesebbé vált, időnként le kellett szállni, mert annyira tekerhetetlen volt a terep. Ezúttal 360 m-ről jutottunk fel 858 m-re, kb. 10 km-en. Ha jól számolok, akkor a második hegy meredeksége több, mint a duplája volt az elsőnek és itt még a terep is sokkal nehezebb volt. Már nem is csodálkozom, hogy ez a második jól kivette az erőmet. :pislog:

KépKépKép


Bél-kőről megcsodáltuk a kilátást és pihentünk egy picit a hátralévő 20 km-es gurulás előtt. Este 6 felé jártunk és csak gurultunk és gurultunk, kezdtek előkerülni a széldzsekik... megmosolyogtam Martint, amikor így pusmogott magában: "nem gondoltam, hogy ma még felveszek valamit..." Megérdemeltük a gurulást, mert megdolgoztunk érte, de nagyon hosszú volt... már kezdett uncsi lenni, amikor végre kiértünk az aszfaltra... mondta is Fecó, hogy akkor most bontsunk egy pezsgőt... :lol: hát azt is megérdemeltük volna, főleg István, aki outival csinálta végig a túrát. :O

KépKépKép


Innen már csak pár km és visszaértünk az autókhoz. Mivel hárman 3 félét mértünk, és Andor mérése lehet a legközelebb az igazsághoz, azt írom ide: így a táv 87 km, a szintemelkedés 1351 m volt.
Mindenképpen szép teljesítmény volt, megérdemeltük a vacsoránkat és a pihenést! Ráadásul ismét megállapíthattuk, hogy a Bükk mennyire gyönyörű. Fárasztó, de kellemes nap volt! :) A köves emelkedő kivételével imádtam! :D

A túrán készült képek megtekintéséhez kattints ide!

Hozzászólások

Avatar
#1martin_bp

A köves emelkedő egy ilyen túra kötelező része, így teljes.
Szuper túra volt, táj szempontjából Magyarországon a legszebb, ahol eddig jártam, és egy a legnehezebbek közül.

Különös köszönet Fecónak, a túraterv kialakításáért, Katinak a beszámolóért és a képekért, és Istvánnak, hogy egészen a lakásomig
hazavitt.
Ugyanis az utolsó kilométereken meglazult a hajtómű csavarja, kicsit lötyögött a kurbli de ezt már csak az aszfalton vettem észre, hisz addig tekerni nem is nagyon kellett. Itthon meghúztam, majd a hétvégén ki fog derülni, hogy még jó-e a rendszer vagy ez a pár km hazavágta már a tengelyt vagy a kurblit.
És nagy reszpekt Jánosnak!

Avatar
#2kerfer

Köszi a beszámolót!
Én csak annyit tudnék mondani, jobban féltem az ismeretlen útszakaszoktól, de végül is kis kivétellel járható volt.
Gratula mindenkinek, hogy ilyen szépen teljesítettetek! :taps:

Avatar
#3gregory

Nekem is nagyon tetszett a túra. A legtöbb rész már ismerős volt, de a Bükkben bármikor szívesen tekerek, nagyon szeretem! Szilvásvárad meg kifejezett kedvenc helyem. Az időjárás is jól lett rendelve, minden jól összejött, köszi, hogy kitaláltátok! ;)

Hozzászólás írásához nincs jogosultságod. Jelentkezz be!