Bicajos Vándor logó

Bicajos Vándor Kulturális és Sportegyesület

Az igazi jó kalandokat mindig a véletlen hozza, de ritkán hozza helybe.
El kell indulni valamerre, hogy találkozzunk velük. /Varga Domokos/

Hétvégi tekerés a Bécsi-erdőben

0 hozzászólás

Túrabeszámoló • szerző: Katalin

Szeptember 7-én az uticélunk Sulz im Wienerwald volt. Mivel csak 4-en mentünk, megtehettük, hogy korábban induljunk, így sátorállítás után még volt időnk egy esti körre a környéken, ami 17 km-esre sikeredett és kaptunk egy kis ízelítőt a várható szintemelkedésekből is.

Kép

A kempingünk kb. 420 m magasan volt, ezért reggel egy nagy gurulással kezdtük a napot. Heiligenkreuz és az azt megelőző Kálvária volt az első látványosság, ide már dimbes-dombos tájon jutottunk el.

Kép

Jó sokan voltak kíváncsiak Ausztria legrégibb cisztercita kolostorára, vagy az udvarán felsorakoztatott veterán autókra, korabeli ruhákba öltözött tulajdonosaikkal. :) Egy húzósabb emelkedő következett, aminek jutalma a szép kilátás és egy fantasztikus, élvezetes gurulás volt. A mayerlingi kolostorra viszont nem sokan voltak kíváncsiak, alig lézengett ott egy-két ember.

Kép

Kb. 1 km tekerés után elértük a 210-es utat és a Schwechat patakot, melyek mellett már kellemes kerékpárút húzódott Badenig.

Kép

Az első szép dolog, amit láttunk a Rauhenstein várrom volt,

Kép

majd sorban következtek a szebbnél-szebb épületek, a fürdő, a rózsaliget, a kaszinó, a sétálóutcák...

Kép

Pfaffstatten majd Traiskirchen felé tekertünk (az egyikben csak törököket láttunk), majd Möllersdorfban egy körforgóban elvétettük az utat, ami néhány plusz km-t adott a távhoz. Laxenburgban szintén nagyon sok szép épület van. A parkba a belépő 1,8 €, rengetegen látogatják, sajnos a bringákat le kell tenni a kapunál. Mi az egyik szigeten álló kastélyt kerestük, olyan nagy volt ez a park, hogy már kezdtem kétségbeesni, hogy sosem találjuk meg. Már majdnem visszafordultunk, amikor Fecó kiszúrta az egyik tornyát a fák ágain keresztül.

Kép

Ha jól emlékszem 2 hídon mentünk át az épülethez, ahol totál lemerült a telefonom és ezen a napon már nem tudtam többet fotózni. Azért, hogy rövidítsük az utat, visszafelé komppal mentünk ki a szigetről (50 Cent), ahonnan újabb séta következett a bringákig. Alaposan elfáradtunk a sok gyaloglástól :( és az idő is jócskán eltelt, ezért Mödlingen csak áttekertünk.

Kép

Hinterbrühlben megpihentünk egy kicsit. a Seegrotte-t most nem néztük meg, mert 2 évvel ezelőtt már láttuk.

Kép

Sparbachon és Sittendorfon keresztül tekertünk vissza Sulzba. Tartottam tőle, hogy milyen rossz lesz feltekerni a hegyre a túra végén, de nem volt olyan vészes, mint amennyire paráztam. :) 74 km lett a vége.
A harmadik nap elég érdekesen kezdődött, mert indulás előtt néhány perccel találtuk ki, hogy az aznapi túratervben van némi ismétlés, amihez nincs akkora kedvünk, ezért teljesen új útvonalat találtunk ki, amihez persze nem álltak rendelkezésünkre szint adatok, így vágtunk bele az ismeretlenbe. Ilyet máskor nem szoktunk csinálni, de most mindenki egyetértett. Breitenfurt felé indultunk majd Wolfsgrabenen keresztül a Wienerwaldsee-hez tekertünk.

Kép
Vasárnap délelőtt Wolfsgrabenben (mindenki megy a templomba)

Megkerülve a tavat betekertünk Bécsbe.

Kép

Szerettünk volna átjutni az állatkerten, ahol nagyon sokan kocogtak, de bringát sajnos még betolni sem szabadott, így módosítanunk kellett a tervünket. Egy salakos erdei úton indultunk vissza, amely az autópályával párhuzamosan vezetett.

Kép

Baunzennél értünk ki az erdőből, majd áttekerve a pálya alatt egy jó nagy lejtőn legurultunk ahhoz az úthoz, amelyről reggel a tó felé kanyarodtunk. Meg is lett a böjtje, mert aztán nyomhattuk a pedálokat Wolfsgrabenen és Breitenfurton keresztül.

Kép
Dél tájban minden étterem dugig volt...nem mintha be akartunk volna menni...

Megint csak paráztam, mert tudtam, hogy mekkorát gurultunk reggel azon a lejtőn, de nem volt vészes. Az utsó 5 kilcsi viszont ismét gurulás volt, még 2 előtt értünk vissza a kempingbe.

Kép

A túra vége 46 km lett, a szintemelkedés: 760 m Jó alaposan elfáradtunk a nagy melegben. Összepakoltuk a sátrat és még időben hazaindultunk. Bár nagyjából már ismerjük a Wienerwaldot, mégis mindig nagy örömmel megyek oda és mindig nagyon jól érzem magam ott :)

A túrán készült képek megtekintéséhez kattints ide!

Hozzászólások

Hozzászólás írásához nincs jogosultságod. Jelentkezz be!